Botrány: A városokban a minimálbéresek küzdenek a túlélésért!

Botrány: A városokban a minimálbéresek küzdenek a túlélésért!

Németországban a lakosság több mint fele bérel, ezzel az ország az első számú bérlő az EU-ban. A jelentése szerint schwaebische-post.de Körülbelül 21 millió háztartás él bérelt lakásban, a bérlők fele a jövedelemeloszlás alsó harmadába tartozik. Különösen az alacsony jövedelműeket érintik a növekvő lakhatási költségek, amelyeket súlyos társadalmi problémaként érzékelnek.

Cem Ince baloldali politikus szövetségi kormányhoz intézett megkeresésében a minimálbéresek magas bérleti és fűtési költségeiről esett szó. A minimálbér jelenleg 12,82 euró, ami teljes munkaidőben heti 37,5 órával bruttó 2083 eurós fizetést jelent. Az 563 eurós megélhetési költségek levonása után már csak 1175 euró nettó marad. A minimálbéresek számára kulcsfontosságú, hogy a szállás és fűtés ésszerű kiadása legfeljebb havi 612 euró legyen, hogy ne legyenek jogosultak szociális segélyre.

Szociális támogatás és bérleti díj

Aki több mint 600 eurót költ lakásra és fűtésre, annak lehetősége van állami támogatást igényelni. A bérleti díjak gyakran túl magasak, különösen a városi területeken. A jelentés szerint a nagyobb városokban 2024-ben az átlagosan kért bérleti díj négyzetméterenként 11 euró körül volt. Ez azt jelenti, hogy különösen az alacsony keresetűek nehezen tudják önállóan fedezni megélhetési költségeiket. Egy átlagos, 47,5 négyzetméteres egyszemélyes lakás jelenleg körülbelül 522 euróba kerül, fűtés és járulékos költségek nélkül.

Cem Ince „botránynak” minősíti a bizonytalan helyzetet, és hangsúlyozza, hogy még a főállású alkalmazottak is állami támogatásra szorulnak. A probléma ellensúlyozására Ince szegénységálló minimálbért és lakbérplafon bevezetését szorgalmazza. A politikai megbeszélésen a szövetségi kormány intézkedései is szerepelnek a lakáshelyzet javítására, ideértve a bérleti díj felső határának meghosszabbítását és az úgynevezett „építési turbót”, amely a jóváhagyási folyamatot hivatott felgyorsítani.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szociális hivatalok az ellátások első évében fedezik a tényleges szállásköltséget, ezt követően pedig csak ésszerű költségek igényelhetők a megélhetési támogatás vagy az alapbiztosítás részeként. A fűtési költségeket is megfelelő mértékben fedezik. Ezek a szabályozások különösen a bérlakásban élő rászorulókat támogatják.

• Die Kostenübernahme gilt für Mietwohnungen, Eigentumswohnungen und eigene Häuser.
• Umzugskosten sowie Wohnungsbeschaffungskosten können ebenfalls übernommen werden.
• Die Zustimmung des Sozialamts ist vor einem Umzug in der Regel erforderlich.
• Das Sozialamt berücksichtigt neben Kaltmiete auch kalte Nebenkosten und Heizkosten.
• Bei Eigentumswohnungen werden Betriebskosten und Zinsen anerkannt, Tilgungsraten jedoch nicht.

Ennek fényében világossá válik, hogy a lakáspiaci kihívások nemcsak az egyéneket érintik, hanem a társadalom egészét is. E problémák megoldásához mind politikai megoldásokra, mind társadalmi támogató intézkedésekre van szükség.