Bírósági döntés: Breymaier veszített a stuttgarti bordélyház üzemeltetője ellen!

Bírósági döntés: Breymaier veszített a stuttgarti bordélyház üzemeltetője ellen!

Leni Breymaier, az SPD volt állami vezetője és egy stuttgarti bordélyház üzemeltetője közötti politikai és jogi vita váratlanul véget ér. Breymaier elveszített egy ügyet a stuttgarti regionális bíróság előtt, amely a bordélyházak munkakörülményeivel kapcsolatos nyilvános nyilatkozataiból fakadt. Egy televíziós műsorban azt állította, hogy a bordélyházakban a nők nem önként dolgoznak, hanem embercsempészek és rocker bandák látják el őket. Ezt a nyilatkozatot kifejezetten a felperes bordélyházára is utalta, ami a ZVW.de jogi következményeihez vezetett.

A bíróság úgy döntött, hogy Breymaier nem ismételheti meg ezeket az állításokat, mert azok valótlan tényállítások. A bírák megállapították, hogy kijelentései Breymaierre hárul a bizonyítási teher, de konkrét bizonyítékkal nem tudtak szolgálni. Érvelésük kizárólag a piros lámpás negyedben tapasztalható általános bűnözési jelenségeken alapult, ami nem volt elegendő konkrét állításuk alátámasztására. Ha ugyanez a kijelentés megismétlődik, Breymaier pénzbírsággal sújtható, és meg kell fizetnie a felperes bírósági költségeit és az ügyvédi díjakat is. A bordélyház üzemeltetője kártérítésre is jogosult. Az ítélet jogilag egyelőre nem kötelező; Breymaier azt tervezi, hogy megvárja az ítélet írásos indokait, majd ügyvédjével együtt eldönti, van-e értelme a következő fokra menni.

A piros lámpás negyed jogi helyzetének háttere

Az emberkereskedelem és a nők bordélyházakban való kizsákmányolása továbbra is robbanásveszélyes probléma a társadalom egészében. A stuttgarti regionális bíróság külön ügyben öt év börtönbüntetésre ítélt egy bordélyház üzemeltetőjét, marketing- és sajtóigazgatója pedig szintén három év három hónap börtönbüntetést kapott súlyos embercsempészet, strici és csalás bűntettéért. Ezt az információt a [KOK kontra emberkereskedelem] című dokumentumban mutatták be (https://www.kok-gegen-menschenhandel.de/rechtsprachungsdatenabe/katalog/detailansicht?tx_t3ukudb_Judgment%5B action%5D=show&tx_t3ukudb_Judgments%5Bcontroller%5D=Elem&tx_t3ukudb_Judgments%5Bitem%5D=339&cHash=72380c31a5267aaaa1674d6fc66bf522) dokumentált.

A megvádolt bordélyház üzemeltetője 2002 óta több nagy bordélyházat vezetett Németországban és Ausztriában. Üzleti modellje helyiségek bérbeadásából és különböző cégek alapításából állt, hogy magánbefektetőktől szerezzen forrást. A bíróság rémisztő gyakorlatokat dokumentált, amelyekből kiderült, hogy a nőket nyomás alá helyezték és gyakran elnyomják, többek között az ilyen forgatókönyvekben gyakran használt szerető fiú módszerrel. Ezekben a cégekben a nőknek néha akár heti 10 000 eurót is kellett fizetniük, miközben munkakörülményeik nem voltak biztonságosak.

Ez a két eset egy olyan kultúr- és gazdaságpolitikai megközelítést illusztrál, amely mindig releváns marad a társadalomban és a joggyakorlatban. A prostitúció kérdésének kezelése differenciált megközelítést igényel, amely figyelembe veszi mind a bizonytalan körülmények között élő nők védelmét, mind azt a jogi keretet, amelyben az ilyen esetek előfordulnak.