Hüvelyesek a fókuszban: A biogazdálkodók a jövő termesztéséről beszélnek!
Szakértői nap Ballendorfban a hüvelyesekről: megbeszélések a termesztésről, a klímaváltozásról és az új mezőgazdasági fajtákról Heidenheimben.

Hüvelyesek a fókuszban: A biogazdálkodók a jövő termesztéséről beszélnek!
Az Alb-Donau járásbeli Ballendorfban szerdán került sor az „Alb Protein Plant Day”-re. Több mint 200 gazdálkodó vett részt a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére a hüvelyesek, például a szójabab és a csicseriborsó termesztésének szentelt eseményen. A napot Antonia Kotschi a heidenheimi biomodellrégióból, valamint a heidenheimi és alb-donau körzetből és a „LeguNet” hálózatból szervezte. A szaknap célja az volt, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson a klímaváltozás nyomán a mezőgazdaságban szükséges változásokról.
A talajműveléssel, vízgazdálkodással és vetésforgóval kapcsolatos projektek és megbeszélések nagy érdeklődést váltottak ki. A szakemberek kiemelték, hogy az új fajták és az éghajlati változások jelentősen bővítik a hüvelyesek termesztési lehetőségeit. Különösen pozitívan értékelték azokat a szójabab és csicseriborsó fajtáit, amelyek gyorsabban érnek és jobban bírják a nedves időjárást.
Az impulzustermesztés jelenlegi állapota
Meglátogattak egy körülbelül 1 hektáros kísérleti táblát is, amelyen 16 vetéssávból vettek mintát különböző technikákkal. Míg a fabababot „klímavesztesnek” tartják a hő- és szárazságérzékenységük miatt, a gazdák egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az új termesztési lehetőségek iránt, bár néhányan továbbra is szkeptikusak. A lencse és a borsó jelenleg népszerűbb, mint a szója és a csicseriborsó.
Az egyik figyelemre méltó tendencia a fekete csicseriborsó piacának növekedése, bár a fogyasztói elfogadottság eddig alacsony volt. A megbeszélések során az is felmerült, hogy Németországban a takarmányozási célú szójaimporttól való függőséget a növekvő vetésterület ellenére is csökkenteni kell.
A szója az étrend elengedhetetlen része
A szója, mint alapvető takarmány fontossága az állattenyésztésben vitathatatlan. Németország 2022-ben körülbelül 3,4 millió tonna szóját importált. A globális szójatermelés a 2002-es 180 millió tonnáról 2022-re 339 millió tonnára nőtt, és a szójatermelés több mint kétharmada Brazíliából és az Egyesült Államokból származik. Az elmúlt években a szövetségi kormány támogatta a szójatermesztést Németországban, és a megművelt terület a 2008-as 1000 hektárról 2023-ra 45 000 hektárra nőtt.
Míg a 40%-os fehérjetartalmú szója fontos fehérjeforrás a vegetáriánusok és vegánok számára, a betakarítás nagy részét szójaolaj és szójaliszt előállítására használják fel. Fontos tények ezzel kapcsolatban:
| Ev | Az importált szója mennyisége (tonna) | Németországban termelt szója mennyisége (tonna) |
|---|---|---|
| 2022 | 3,4 millió | 122 000 |
| 2008 | N/A | 1000 |
| 2023 | N/A | 45 000 |
Összefoglalva, az olyan hüvelyesek, mint a szója, nemcsak az állatok takarmányozásában, hanem egyre inkább az emberi fogyasztásban is fontosak. A fogyasztók tudatos döntésekkel segíthetnek csökkenteni környezeti lábnyomukat, például nem GMO-termékeket választanak. Az olyan események, mint például az „Alb Protein Plant Day” elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdálkodókat felvilágosítsák a hüvelyesek termesztésének előnyeiről és kihívásairól, valamint hogy előmozdítsák a fenntartható mezőgazdaságot.