Harc a ritkaföldfémekért: veszély Baden-Württemberg iparára!

Harc a ritkaföldfémekért: veszély Baden-Württemberg iparára!

A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a modern iparban, és számos technológia gyártásában központi szerepet játszanak, különösen a lézerek, mobiltelefonok, elektromos autók, valamint szélturbinák és napelemes rendszerek gyártásában. Napjainkban számos baden-württembergi cég, mint például a ditzingeni Trumpf és a pforzheimi Stöber Antriebstechnik, erősen függ ezektől a nyersanyagoktól. Kína a fő szállító, mivel az ország feldolgozza a világszerte előállított ritkaföldfémek több mint 90%-át, és a globális bányászat körülbelül 60%-áért felelős. Ez a függőség egyre kritikusabb, különösen a Kína és az USA közötti jelenlegi kereskedelmi konfliktus kapcsán, amely az európai iparra is hatással van. Az SWR jelentése szerint a kérdéssel a közelgő kanadai G7-csúcson fognak foglalkozni, ahol sok nemzet aggódik a ritkaföldfémek jövőbeni elérhetősége miatt.

A „ritkaföldfémek” kifejezés 17 fémelemet foglal magában, köztük a cériumot, a lantánt, a neodímiumot és az ittriumot. Ezeknek az anyagoknak az iparban betöltött fontos szerepe vitathatatlan, hiszen kulcsfontosságúak a modern technológiák fejlődésében. A Trumpf például ritkaföldfémekből készült lézerkristályokat igényel lézerrendszereihez, a Stöber Antriebstechnik pedig különösen a neodímiumtól függ. A kereskedelmi vita miatt a Stöberhez hasonló cégek már tapasztaltak szállítási késéseket, amelyek veszélyeztethetik gyártási folyamataikat. Stöber szerint a teljes szállítási leállítás akár az eladások 30%-át is veszélyeztetheti.

Kína befolyása és új szabályozások

A kínai kormány új szabályozást adott ki a ritkaföldfémek bányászatára és felhasználására vonatkozóan, amelyek 2024. október 1-jén lépnek hatályba. Li Qiang miniszterelnök aláírt egy rendeletet, amely előírja, hogy az erőforrások az állam tulajdonát képezzék, és az azokat kitermelő vagy feldolgozó vállalatoknak nyomon követési rendszert kell létrehozniuk. Ez a ritkaföldfémek iránti megnövekedett kereslet összefüggésében következik be, ami az előrejelzések szerint tovább élénkítheti a globális keresletet. Az új szabályozás szerint a bányászatot is ellenőrizni fogják az erőforrások körültekintő kiaknázása és a környezeti hatások, például a mérgező iszapképződés minimalizálása érdekében.

A Tagesschau szerint a német ipar ritkaföldfémeinek körülbelül kétharmadát Kínából szerzi be. Ez a függőség kockázatokat is rejt magában, mivel Kína már 2022-ben korlátozásokat vezetett be az egyéb kritikus nyersanyagok, például a germánium és a gallium exportjára vonatkozóan, amelyeket elsősorban a chipsiparban használnak. Ezt gyakran nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva teszik.

Újrahasznosítás és jövőkép

Egy másik szempont, amellyel a Stöberhez hasonló vállalatok foglalkoznak, a ritkaföldfémek újrahasznosítási arányának növelése. Jelenleg ez meglehetősen alacsony, maga az újrahasznosítási folyamat pedig környezetkárosító és időigényes. Stöber szoros együttműködést szorgalmaz a politika, a kutatás és az ipar között a hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldások kidolgozása érdekében. Trumpf is „kétirányú stratégiát” követ: a vállalat egyrészt szeretné fenntartani a meglévő kapcsolatokat Kínával, másrészt alternatív kereskedelmi láncokat keres, hogy megvédje magát az esetleges jövőbeni ellátási szűk keresztmetszetek ellen.

A G7-csúcstalálkozó és Kína új szabályozása miatt a ritkaföldfémek piacának jövője veszélybe kerül. A szakértők már arra figyelmeztetnek, hogy a szállítások csak néhány hétig tarthatnak, ha Kína leállítja az exportot. A német és európai iparra nehezedő nyomás egyre növekszik, hogy megszabaduljon ettől a jelenlegi függőségtől, és saját stratégiákat dolgozzon ki e kulcsfontosságú nyersanyagok elérhetőségének fenntartható biztosítására.