Használtruha-válság a Hohenlohe kerületben: Szemétáradat fenyegeti a DRK konténereit!

Használtruha-válság a Hohenlohe kerületben: Szemétáradat fenyegeti a DRK konténereit!

A Hohenlohe kerületben egyre nagyobb nyomás nehezedik a Német Vöröskereszt (DRK) használtruha-konténereire. Hangos SWR A 70 konténerből már csak hét maradt meg, a helyzet július végére tovább romolhat, mivel ezeket a konténereket szétszedhetik. A fő ok: Egyre több olyan szemetet helyeznek el oda, amelyek nem tartoznak ezekbe a konténerekbe, ami többletmunkát jelent a DRK önkénteseinek.

Ráadásul az év eleje óta érvényben lévő új uniós irányelv is negatívan hat a helyzetre. Ez a rendelet azt hivatott megakadályozni, hogy a textíliák a maradék hulladék közé kerüljenek, de nem tesz különbséget hordható és használhatatlan ruházat között. Ez a fel nem használható adományok számának növekedéséhez vezet, mivel sokan nem tudják, mi tartozik a használt ruházati edényekbe – írja a DRK.

Új uniós irányelvek a régi textíliák ártalmatlanítására vonatkozóan

2025. január 1-től az EU-ban a használt textileket a többi hulladéktól elkülönítve kell gyűjteni. Ezen új követelmények célja az évente elégetett vagy hulladéklerakókba kerülő textíliák számának csökkentése, valamint az újrahasználat és az újrahasznosítás előmozdítása. Hangos ZDF Németországban évente több mint egymillió tonna régi textil kerül konténerekbe, bár ezeknek csak körülbelül 50%-a még hordható.

A probléma az, hogy a felhasználható textíliáknak csak 10%-a jut el a rászorulókhoz; a többit gyakran nemzetközi szinten forgalmazzák. A németországi begyűjtési arány jelenleg 50 és 65% között mozog, ami viszonylag magas a többi európai országhoz képest, de jelentős fejlődési lehetőséget rejt magában, különösen a használt textíliák szelektív gyűjtése tekintetében.

Felelősségek és kihívások

Az új irányelvvel a használt textíliák szelektív gyűjtésének felelőssége nemcsak a fogyasztókat, hanem az állami hulladéklerakókat is terheli. Megfelelő ajánlatokat kell nyújtaniuk az irányelvnek való megfelelés érdekében. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a nehézkes ártalmatlanítási lehetőségek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy ruháikat a maradék hulladék közé dobják, vagy vadul dobják ki, amit Bernd Thierer a DRK-tól politikai problémának lát.

Egy másik szempont, amely bonyolítja a helyzetet, a „fast fashion” iparág által támasztott kihívás. Sok textiltermék gyengébb minőségű, és nyomást gyakorol az újrahasznosításra. A textil-újrahasznosítás javítása érdekében fontolóra veszik a „kiterjesztett gyártói felelősség” bevezetését, ahol a gyártók felelősségre vonhatók termékeik összegyűjtéséért, válogatásáért és újrahasznosításáért. Kilian és munkatársai kiemeli, hogy az új technológiák elengedhetetlenek a hatékony újrahasznosításhoz.

A jelenlegi kihívások azt sugallják, hogy kulcsfontosságú a tudatos fogyasztói magatartás és a ruhaadományozási hajlandóság használtcikk-boltoknak vagy cserepartiknak. Bernd Thierer és csapata ezért azt javasolja, hogy a jó ruházatot közvetlenül az üzletben adja le, hogy csökkentse a konténerekben lévő használhatatlan tárgyak számát.