Most az évszázad telével fenyeget bennünket? Ez az előrejelzés mögött van!

Most az évszázad telével fenyeget bennünket? Ez az előrejelzés mögött van!

Mindjárt itt a tél, és bár sokan a fagyos hőmérsékletre és az esetleges havas napokra készülnek, az évszázad telét láthatjuk. A hajlamért a sarki örvény a felelős, a légköri keringés központi eleme, amely 30-50 kilométeres magasságban képződik, és a hideg hónapokban éri el legerősebb kifejeződését. A sarki örvény közvetlen hatással van az időjárásra a középső szélességi fokokon, de erőssége változhat, és különböző tényezők kölcsönhatása befolyásolja, mint például a napsugárzás és az óceáni áramlatok. Például egy stabil poláris örvény hideg levegőt hagy a sarki régiókban, míg egy legyengült örvény elősegítheti a hideg levegő kitörését a középső szélességi körökben. Mindazonáltal a sarki örvény gyengülése nem jelent automatikusan hideg telet Németországban, amint arról [HNA] (https://www.hna.de/welt/hinter-der-wetter-prognose-droht-jetzt-der-jahr Jahrhundertwinter-das-steckt-zr-93982907.html) számol be.

Egy másik izgalmas jelenség, amely befolyásolja az időjárás-előrejelzéseket, a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés (SSW). Ezek az 1952 óta ismert események az északi félteke sztratoszférájában fordulnak elő, különösen a téli hónapokban, és hatalmas korlátozásokhoz vezethetnek a sarki örvényben. Richard Scherhag, egy berlini meteorológus alkotta meg a „berlini jelenség” kifejezést az első dokumentált SSW-kre. A sztratoszféra alsó részén a hőmérséklet néhány napon belül több mint 50 Kelvinnel emelkedik, ami a nyugati szelet keletire fordítja, és Közép-Európában gyakran megnövekedett hideg kíséri.

Közép-Európa időjárási hatásai

Az Atlanti-óceán északi része, a troposzféra és a sztratoszféra közötti kölcsönhatások döntő szerepet játszanak e hirtelen felmelegedés gyakoriságában. A legutóbbi évjáratok elemzése azt mutatja, hogy az ilyen események átlagosan kétévente fordulnak elő, és a gyakoriság jelentősen megnőtt a 2000-es években. Összesen 37 hirtelen sztratoszféra-melegedést figyeltek meg 1958 és 2019 között, különösen az elmúlt két évtizedben. Ezek a változások, beleértve a nyugati szelek megfordulását és az ezzel járó lehűlést, befolyásolhatják az észak-atlanti oszcillációt, ami viszont kulcsfontosságú a közép-európai téli hőmérsékletek szempontjából, ahogy a Wikipedia leírja.

Jelenleg az Omega időjárási mintája azt sugallja, hogy októberben az időjárási viszonyok megváltoznak. Ezek a különleges időjárási konstellációk már közelgő hideg telet jelezhetnek, még akkor is, ha a pontos előrejelzések jelenleg bizonytalanok. Következtetés: A sarki örvény és a sztratoszféra esetleges hirtelen felmelegedése továbbra is alapvető tényező a tél előrejelzésében. Végső soron a meteorológiai szakértelem ellenére senki sem tudja biztosan megmondani, milyen lesz az időjárás a közeljövőben.