Wadephul figyelmeztet: az USA-val folytatott vámvita veszélyeztetheti Európát!

Wadephul figyelmeztet: az USA-val folytatott vámvita veszélyeztetheti Európát!

Johann Wadephul szövetségi külügyminiszter (CDU) sürgősen figyelmeztetett, hogy az ilyen kereskedelmi konfliktusok senkinek sem előnyösek az USA-val küszöbön álló vámvita közepette. A Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Wadephul hangsúlyozta, hogy a vámok kivetése ártana mind az Egyesült Államok, mind az EU gazdasági fejlődésének. A bejelentett intézkedésekre most az Európai Bizottság ad választ, amely teljes mértékben támogatja Németországot az amerikai piacra jutás biztosítása érdekében. A cél az európai piac megvédése és a Washingtonnal folytatott megbeszéléseken a meggyőző készség felmutatása. Ez a pontosítás akkor született, amikor Donald Trump amerikai elnök akár 50 százalékos büntetővámokat is bejelentett bizonyos EU-ból származó árukra.

Trump a bejelentést a Truth Social online csatornáján keresztül jelentette be, a tarifák 2025. június 1-jén lépnek hatályba. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Európával folyó tárgyalások nem vezetnek eredményre. A helyzet azért feszült, mert a háttérben az USA-ba irányuló acél- és alumíniumimport 25 százalékos vámszabályozása áll, amelyet 2025 márciusában vezettek be. Ez az intézkedés gyors reagálást eredményezett az EU részéről, amely ellenintézkedéseket jelentett be. Ezek a tervek szerint 2025. április 1-jén lépnek hatályba, és akár 50 százalékos vámot vetnek ki az olyan amerikai termékekre, mint a bourbon whisky és a mogyoróvaj.

Következmények az európai gazdaságra nézve

Az EU kész reagálni az amerikai vámokra, és azt tervezi, hogy április folyamán ellenvámokat vet ki további importra, különösen a mezőgazdasági és ipari termékekre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ilyen intézkedések emelkedő árakhoz, problémákhoz vezethetnek az ellátási láncokban és munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek. A Világgazdasági Intézet (IfW) becslése szerint azonban a vámok európai gazdaságra gyakorolt ​​hatása minimális lesz, a GDP csökkenése mindössze 0,02 százalék lesz. A valódi hatás nagyban függ a kereslettől és az alternatív termékek elérhetőségétől.

A jelenlegi kereskedelmi dinamika egy nagyobb tendenciát tükröz: a vámok 1950-es évek óta tapasztalható globális csökkenését egyre inkább ellensúlyozzák más országok protekcionista intézkedései. Jürgen Matthes, a Német Gazdasági Intézet munkatársa rámutat, hogy a 2008/2009-es pénzügyi válság óta a protekcionizmus növekedése figyelhető meg. Az USA-t korábban a szabad kereskedelem úttörőjének tekintették, de Trump alatt ez az irányvonal hirtelen megváltozott. Történelmileg a tarifák nemcsak a hazai piacot védték, hanem az államok számára is bevételt termeltek.

Globális kereskedelmi kapcsolatok és lehetséges hatások

Globális összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a vámok a kereskedelempolitika rendszeres eszközei. Bár az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és utódja, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szorgalmazta a vámok csökkentését, a vámokat továbbra is nyomásgyakorlási eszközként használják a politikai tárgyalásokon. Míg Trump a vámokat stratégiai eszközként használja arra, hogy nyomást gyakoroljon más országokra, attól tartanak, hogy ez teljes körű kereskedelmi háborúhoz vezethet.

A nemzetközi feszültségek egyik példája Kanada bejelentette, hogy 29,8 milliárd kanadai dollár értékű vámot vet ki az amerikai termékekre. Kína ezzel szemben úgy reagált, hogy bejelentette, hogy „minden szükséges intézkedést” megtesz, hogy megvédje saját érdekeit az amerikai vámokkal szemben. A helyzet továbbra is feszült, és még várni kell, hogy az érintett szereplők közötti kereskedelmi kapcsolatok hogyan alakulnak.

A vámok és a szabadkereskedelem közötti feszültség nemcsak a vállalatokat és a fogyasztókat érinti, hanem messzemenő gazdasági következményekkel is jár. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő tarifák megemelhetik a fogyasztói árakat, és megzavarhatják a nemzetközi ellátási láncok összetettségét. Az Európai Bizottság és az USA között remélhetőleg sorra kerülő tárgyalások dönthetnek arról, hogy eszkaláció vagy megegyezés születik-e a vámhelyzetben.