Határellenőrzés és tiltakozás: Robbanásveszélyes helyzet a német-lengyel határon!

Határellenőrzés és tiltakozás: Robbanásveszélyes helyzet a német-lengyel határon!

Múlt szombaton demonstrációt tartottak a Görlitz és Zgorzelec közötti városi hídon Robert Bąkiewicz nacionalista aktivista szervezésében. A tiltakozás Németország menekültügyi politikája és különösen a menedékkérők elutasítása ellen irányult, amelyet Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter május 7-én adott el. Bąkiewicz azt követelte, mutassák meg a németeknek, hogy Lengyelország nem engedi magát elnyomni. Ez annak az új politikai diskurzusnak a része, amelyet a nacionalista csoportok használnak Donald Tusk lengyel miniszterelnök és elnökjelöltje, Rafał Trzaskowski ellen.

Csökkent a Lengyelországon keresztül Németországba érkező menedékkérők száma. Lengyelország lezárta fehéroroszországi határát, és felfüggesztette a menedékjogot. Ennek fényében a lengyel parlament további 60 nappal meghosszabbította a menedékjog felfüggesztését. A szászországi szövetségi rendőrség is megerősíti, hogy csökkent az illegális belépési kísérletek száma. Lengyelország a menedékkérők első német elutasítására azzal válaszolt, hogy nem engedett be két afgánt az országba. Tusk azt mondta, kész a határ lezárására, ha a német hatóságok vissza akarják küldeni a migránsokat. Ez az EU-Szerződés 72. cikkére hivatkozva történik, amely kivételeket tesz lehetővé az uniós szabályok alól a közbiztonság fenntartása érdekében.

Reakciók a határellenőrzésre

A luxemburgi kormány dühös az új határellenőrzés miatt, amely jelentősen befolyásolja az ingázó forgalmat. Naponta körülbelül 50 000 ember ingázik Luxemburgba, ahol mostanra helyhez kötött ellenőrzéseket állítottak fel. Luxemburg kifogást nyújtott be az Európai Bizottsághoz a határellenőrzés ellen. A német-francia határ menti térség polgármesterei is elégedetlenségüket fejezték ki az ellenőrzések közlekedésre gyakorolt ​​hatásaival kapcsolatban. Egyre nagyobbak a panaszok a Párizs és Frankfurt, Stuttgart és Saarbrücken közötti gyorsvonatok késése miatt.

A francia belügyminiszter közös ellenőrzést javasolt, de nem lát jogi kifogást a menedékkérők elutasítása ellen. A Dobrindt parancsát követő első héten 739 embert küldtek vissza a határon, köztük 32 menedékkérőt. Az osztrák kormány még nem rögzített további menedékkérelmeket a német ellenőrzés eredményeként, és nyugodtnak tűnik. Svájcban sem volt oda-vissza transzfer. A svájci igazságügyi miniszter azonban elégedetlenségét fejezte ki a német bejelentésekkel kapcsolatban, és tárgyalásokat tervez Berlinben.

Az elutasítások jogalapja

A határellenőrzésről szóló vitának jogi vonatkozásai is vannak. Dobrindt belügyminiszter lehetővé tette a menedékkérők elutasítását, és jelenleg is folyik a vita, hogy ki kell-e hirdetni „nemzeti vészhelyzetet” a migránsáradat miatt. Friedrich Merz kancellárt hamisan vádolták ilyen vészhelyzet kihirdetésével, amit ő tagadott. A dublini rendelet szerint azonban a menedékkérőket bonyolult eljárás keretében kell áthelyezni a felelős uniós államba.

Daniel Thym jogászprofesszor azt javasolja, hogy ne használjuk a „vészhelyzet” kifejezést a vitában, hanem inkább „kivételként” kezeljék. Hangsúlyozza, hogy az elutasítások végrehajtásához nem szükséges hivatalos kancellári nyilatkozat. A politikai vitákban az is világossá vált, hogy a kiszolgáltatott csoportokat, így a terhes nőket, a gyermekeket és a betegeket mentesíteni kell az elutasítás alól.

Összességében a jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy mennyire összetett az EU menekültügyi és migrációs politikája, különös tekintettel a jogi keretre és a szomszédos országokra gyakorolt ​​hatásokra. A helyzet továbbra is feszült, mivel a német ellenőrzés továbbra is a címlapokon szerepel.