Három galambot úgy dobtak ki, mint a szemét Brémában – az állatmenhely riaszt!
Brémában három galambot hagytak ott egy kosárban, amelyeket az állatmenhely fedezett fel. Kampány népszerűsíti tiszteletteljes bánásmódjukat.

Három galambot úgy dobtak ki, mint a szemét Brémában – az állatmenhely riaszt!
Az állatvédelem egyik szomorú epizódjában a közelmúltban három galambot szállítottak a brémai állatmenhelyre, miután kidobták őket egy kosárba, mint a szemetet. A járókelők fedezték fel az állatokat, és értesítették a brémai állatmenhelyet, amely víz és élelem nélkül találta meg a galambokat. Az állatmenhely munkatársai „szemetként elhelyezettnek” minősítik a helyzetet, és hangsúlyozzák, hogy a galambok szerencsétlenül is elpusztulhattak volna, ha nem fedezik fel őket időben. A galambokat most felszedték és sikeresen integrálták egy szabadon repülő nyájba. Az állatmenhely kifejezi azt a vágyát, hogy a galambokkal tiszteletteljesen bánjanak a társadalomban, és elkötelezett a védelmük iránt. Ezek a megdöbbentő események rávilágítanak arra, hogyan bánnak ezekkel az állatokkal a városi területeken.
A városokban élő galambokkal kapcsolatos állatvédelmet többször is kritizálják. A Német Állatvédő Egyesület ezért kampányt indított az úgynevezett „galambgyűlölet” ellen. A cél az, hogy felhívják a figyelmet arra a rossz bánásmódra, amelynek a galambok gyakran ki vannak téve. Annak ellenére, hogy nincsenek megbízható adatok a madarak elleni támadásokról, számos jelentés érkezett rossz bánásmódról. Például Berlin Mitte-ben mérgezett galambokról számoltak be, és olyan dokumentált esetek is voltak, amikor galambokat öltek meg vagy gyújtottak fel. A kampány részei többek között a "Ne taposs minket. #RespectDove" feliratú földi plakátok, amelyeket több városban, köztük Berlinben, Münchenben, Lipcsében, Hamburgban és Düsseldorfban helyeztek el. Lea Schmitz, a Német Állatvédő Egyesület munkatársa hangsúlyozza, hogy a galambokkal ugyanolyan tisztelettel kell bánni, mint a többi állattal.
A galambok felfogása
A galambok rossz képpel küszködnek, és gyakran „a levegő patkányának” nevezik őket. Bár vannak aggodalmak az egészségével kapcsolatban, Schmitz ezeket az aggodalmakat perspektívába helyezi. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint a galambok nem jelentenek általános egészségügyi kockázatot, de távol kell tartani őket a kritikus területektől. A városi galambpopulációnak azonban vannak korlátai: évente körülbelül 10 kilogramm ürüléket hagynak maguk után állatonként, ami károkat okoz a történelmi épületekben.
A galambok szaporodásának visszaszorítása érdekében az Állatvédő Egyesület nem tanácsolja a madarak etetését. Ehelyett a galambházakban megfelelő táplálékkal kell ellátni őket. Ez nemcsak a galambok egészségi állapotát javítaná, hanem az állat- és környezetbarát tartást is elősegítené. Az állatjólétről szóló vita régóta folyik Németországban, és nemcsak a háziállatokat érinti, hanem a városlakókat is, például a galambokat.
Az állatjólét vitatott témává vált, amely kérdéseket vet fel a fajoknak megfelelő állattartással és etikai normákkal kapcsolatban. Németországban sok ember tart kutyát, macskát és egyéb kisállatokat – összesen több mint 34 millió háziállatot. A fogyasztók egyre jobban érdeklődnek az állatok tartási körülményei iránt, és a fenntarthatóság jelentősége az állatjólétben egyre nagyobb. 2023-ban a magánadományok mintegy 8,3 százaléka irányult állatvédelemre. A Német Állatvédő Egyesület és más nemzeti egyesületek elkötelezettek amellett, hogy az állatok jólétét városi környezetben is tiszteletben tartsák.
A közelmúltban Brémában történt incidensek rávilágítanak annak szükségességére, hogy újragondoljuk, hogyan bánunk a galambokkal és más társas állatokkal. A társadalom feladata a mélyen gyökerező előítéletek ellensúlyozása és a tiszteletteljes interakció előmozdítása. Az Állatvédő Egyesület arra kéri az embereket, hogy tartsák tiszteletben a galambok jogait és küzdjenek a rossz bánásmóddal.