BOTRÁNY a gondozóegyesületben: küszöbön áll a feloszlatás?

BOTRÁNY a gondozóegyesületben: küszöbön áll a feloszlatás?

Az óra könyörtelenül ketyeg! A Altdorf-Böbingen-Freimersheim Ápolási Egyesület drámai válsággal néz szembe! Az Edenkoben-Herxheim-Offenbach szociális állomás támogatására és otthoni ápolásra 1977-ben alapított, egykor virágzó intézményt 2027-ben a semmibe vész veszélye fenyegeti! Mi történt? A tagok száma szó szerint a szakadékba zuhant! A 2020-as 235 tagról 2024 végére mindössze 199-re, ez olyan csökkenés, amely katasztrofális következményekkel járhat a felelősök számára!

A visszaesésért elsősorban az elhunyt tagok szomorú elvesztése a felelős, de ez még nem minden! A klub vezetőségének a nevetséges, mindössze 19 eurós éves díj ellenére sem sikerült a fiatalabbakat tagságra csábítania! Megdöbbentő a legutóbbi közgyűlésen való részvétel hiánya is. Mindössze 40 tag, a teljes tagság mintegy 25%-a volt jelen. Egyértelmű jelzés, hogy az egyesület eredeti küldetésének kudarcával néz szembe!

Indul a dráma visszaszámlálás!

Az elnökasszony, Elke Wedler-Krüger lelkész 2027-ben nyugdíjba vonul, utóda kérdése felmerül! A saját sorainkból lesz valakinek bátorsága átvenni az elnöki posztot? Vagy még összeolvadnak Gommersheimmel? Ez >mindkét klub feloszlatását< eredményezné, és egy új klub alapítására lenne szükség – sokkoló mindenki számára, aki értékeli a nagy hagyományokat! Az egyesület akár teljesen fel is oszlatható, ha addig nem születik életképes megoldás.

A tagok azonban szolidaritást mutatnak ebben a nehéz időszakban, és úgy döntöttek, fejenként 250 eurót adományoznak a landau-i ambuláns és fekvőbeteg hospice szolgálatnak. Vitathatatlan, hogy az ápolási szektor kihívásai fáradhatatlanul nőnek. A kölcsönösség rendszereként alapított egyesület szellemére úgy tűnik, manapság nagyobb szükség van, mint valaha!

Az ellátás jövője a szürkületben?

A Ápolási Egyesület hosszú és eseménydús története van. Az akkori katasztrofális társadalmi körülményekre válaszul 1903-ban alapított klub a remény sugara volt a sötét valóságban. Akkoriban a várható élettartam megdöbbentően alacsony volt, alig 50 év alatt, ma azonban egy új jelenséggel – a demográfiai változással – küzdünk. Egyre többen szorulnak gondozásra, miközben egyre fogy a fiatalok száma, akik el tudják látni ezeket a feladatokat.

A második világháború utáni riasztó valóság, amikor a CPV elérte a 3000 tagú csúcsot, hamarosan történelem lesz. A demográfiai változás gyorsul, az idősek száma gyorsan növekszik. Egyre kevesebb fiatal hajlandó felvállalni az ápolói szakma kemény követelményeit. A nagyobb kihívások, mint az utódok hiánya és az egyre növekvő ellátási költségek sürgős cselekvést igényelnek!

A múlt árnyai és a jövő komor prognózisa jelnek kell lennie! AKPVküzd a létezéséért. Kiderül, hogy ez lesz-e a tagok és az új generáció elhatározása is.