Újabb vita a tűzszünetről: Izrael és a Hamász egymást vádolják!

Újabb vita a tűzszünetről: Izrael és a Hamász egymást vádolják!

A Gázai övezetben továbbra is feszült a helyzet, mivel jelenleg nincs kilátásban tűzszünet. A Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette izraeli kormány szigorúan elutasította a tűzszünetet. A tárgyalások fő vitás pontja a Hamász amerikai garanciák követelése a harcok befejezésére. A kritikusok azzal vádolják az izraeli kormányt, hogy belpolitikai indíttatásból folytatja a konfliktust, miközben a konfliktus kiéleződött a Hamász 2023. október 7-i támadása óta, amelyben körülbelül 1200 embert öltek meg, és több mint 250-et raboltak el túszként. Az emberi veszteségek mellett a Gázai övezet humanitárius helyzete is katasztrofális: a Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 200 palesztint öltek meg, és több mint 90 000 megsebesült.

Donald Trump amerikai elnök pénteken reményét fejezte ki a mielőbbi tűzszünetben, és hangsúlyozta, hogy a harcoló felek közel állnak a megegyezéshez. Eközben az izraeli hivatal úgy véli, hogy a konfliktusban 20-23 élő túsz és legalább 35 holttest van a Hamász kezében. Az izraeli hadsereg új, jelentős offenzívát hajt végre a Gázai övezetben, mindkét oldalon rengeteg halálos áldozatról számoltak be. Netanjahu visszalépésnek nevezi a Hamász válaszát a túszok szabadon bocsátásának javaslatára, a Hamasz tisztviselője, Basem Naim pedig igazságtalannak és elfogultnak minősítette a választ.

A tárgyalások állása

Folynak a tárgyalások a tűzszünetről, hogy megakadályozzák az eszkalációt a Közel-Keleten. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik a nemzetközi nyomás, különösen az Egyesült Államok részéről. Ha létrejön a tűzszünet, megvitatják, hogy ideiglenes vagy tartós tűzszünet legyen. Biden amerikai elnök hathetes tűzszünetet és az állandó tűzszünetről szóló tárgyalásokat tartalmazó tervet javasolt. A Hamász garanciákat követel a háború befejezéséről, hogy biztosítsa katonai és politikai túlélését. Izrael ezzel szemben fenntartani akarja a katonai nyomást egy esetleges tűzszünet után, hogy teljesen megsemmisítse a Hamaszt.

Emellett feszültségek vannak az izraeli csapatok Gázai övezetből való kivonása kapcsán is. Míg a Hamasz a teljes kivonulást szorgalmazza, a Biden-terv csak a nagyvárosi területekről szólít fel. A túszok és foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos további technikai kérdések is tisztázásra szorulnak: ezek a szabadon bocsátandó személyek számát és a szabadulás ütemtervét érintik.

A humanitárius helyzet

A Gázai övezetben továbbra is drámai a humanitárius helyzet. Az egészségügyi szolgáltatások súlyosan veszélybe kerültek, és a folyamatos harcok kimondhatatlan szenvedést okoztak. A rokonok és Blinken amerikai külügyminiszter „utolsó esélyről” beszélnek a megmaradt túszok megmentésére. A jelentések szerint a Hamász által fogva tartott 109 túsz közül több mint 40 már nem él. Ez óriási érzelmi feszültséget okoz az érintett családoknak, és sürgős megoldást kell találni.

Múlt vasárnap lépett életbe a tűzszünet, de beárnyékolja a bizonytalanság, hogy meddig fog tartani. Az első szakaszban három izraeli túszt engedett szabadon a Hamász több mint 15 hónapos bebörtönzés után, míg cserébe 90 palesztin foglyot engedtek Ciszjordániára. Ezek a fejlemények a törékeny helyzetről és a konfliktus fenntartható megoldásának reményéről tanúskodnak.

A folyamatban lévő harcok és a békére vonatkozó egyértelmű perspektíva hiánya továbbra is sötét árnyékot vet a régió jövőjére, és azt mutatja, hogy a nemzetközi közösségnek aktívan kell dolgoznia a megoldás érdekében.