Árvízkár Bajorországban: Több mint 60 millió eurót fizettek ki!

Árvízkár Bajorországban: Több mint 60 millió eurót fizettek ki!

Egy évvel a dél-németországi pusztító áradások után, amelyek különösen Bajorországot és Baden-Württemberget érintették, egyértelmű, hogy milyen súlyosak az ilyen természeti katasztrófák hatásai. Hangos Antennák Münster A bajor állam kormánya most több mint 60 millió eurót fizetett ki az áldozatoknak, és kiterjedt sürgősségi segélyprogramot tervez, amely akár 200 millió eurót is elérhet. Ezen intézkedések célja a magánszemélyek, vállalkozások és gazdálkodók, különösen a nem biztosított károk megtérítése.

A 2024. május végén és június elején bekövetkezett súlyos áradás tragikusan szintén emberéleteket követelt, és a becslések szerint 4,1 milliárd eurós kárt okozott mindkét szövetségi államban. A Német Biztosítási Szakágak Általános Szövetsége (GDV) mindössze kétmilliárd euróra becsüli a biztosított kárt. A helyzet aggasztó, mivel a 2024. júniusi árvizet az elmúlt évek egyik legsúlyosabb árvízeseményének tartják, és súlyos adóügyi és társadalmi következményekkel jár.

Árvízvédelmi beruházások

A bajor kormány tisztában van azzal, hogy be kell fektetni az árvízvédelembe. 2001 óta mintegy négymilliárd eurót fektettek be védelmi intézkedésekbe. 2030-ig további milliárdos beruházásokat terveznek az infrastruktúra fejlesztésére. Ebben több mint 190 kilométer töltés, 70 kilométer árvízvédelmi fal megépítése és 340 kilométer gát felújítása szerepel. Ezen erőfeszítések ellenére Németországban – különösen az érintett szövetségi államokban – továbbra is súlyosbodó árvízhelyzet kihívásai nem csökkennek.

A napi hírek jelentése szerint az árvizek által okozott károk óriásiak: gátak szakadnak, házakat kell evakuálni, és a felelősökre nehezedő nyomás nő. Bár az „Országos Árvízvédelmi Program” több mint tíz éve indult, jelenleg a tervezett projektek mindössze 15 százaléka áll az építési fázisban. Az árvízvédelem szempontjából döntő fontosságú intézkedések gyakran még tervezési vagy tervezési fázisban vannak.

Beszélgetés a kötelező biztosításról

E súlyos kihívások közepette vita indul az árvízkár elleni kötelező biztosítás bevezetéséről. Németországban csak körülbelül minden második épületben van természeti veszélyek elleni biztosítás, de Baden-Württembergben ez az arány 94 százalék. Markus Söder bajor miniszterelnök és más állami vezetők támogatják a kötelező politikára vonatkozó felhívást, míg Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkárához hasonló hangok a tulajdonosok esetleges áremeléseire figyelmeztetnek. Ezzel kapcsolatban egy munkacsoportnak kell javaslatokat tennie, míg Scholz kancelláriaminiszter és az állami vezetők soron következő találkozója tovább viheti a vitát.

Egyre világosabbá válik, hogy alkalmazkodni kell az éghajlati válsághoz és a kapcsolódó időjárási szélsőséges eseményekhez, mint például a heves esőzésekhez és az áradásokhoz. A BMUV kiemeli, hogy 2023 végén fogadták el az új országos klímaalkalmazkodási törvényt (KAnG), amely 2024. július 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény stratégiai keretet szab az éghajlati alkalmazkodásnak, és arra kötelezi az államokat, hogy alakítsák ki saját koncepcióikat a településeken és a körzetekben. A szövetségi kormánynak az is feladata, hogy mérhető célokat tartalmazó átfogó klímaalkalmazkodási stratégiát dolgozzon ki.

Az árvízvédelemről és a klímaválság következményeinek kezeléséről szóló megbeszélés központi jelentőségű lesz az elkövetkező hónapokban annak érdekében, hogy az érintett régióknak és polgáraiknak biztosítsák a szükséges biztonságot.