Az év felfedezése: Althütte mellett megjelent a lószobor!
Andreas Pfizenmaier egy öntött kőből készült lófejet fedezett fel Althütte közelében, amelyet az állami hivatal modern leletnek minősített.

Az év felfedezése: Althütte mellett megjelent a lószobor!
Az 53 éves murrhardti Andreas Pfizenmaier egy Althütte környéki séta során szokatlan leletre bukkant: egy körülbelül 30 cm magas lószoborra, amelyet részben föld borított. Ez a felfedezés egy szeptember közepén, vasárnap történt Esslinger újság jelentették. Pfizenmaier feltételezte, hogy fontos darab lehet, és azonnal jelentette a leletet az Állami Műemlékvédelmi Hivatalnak.
Az Althütte és Rudersberg közötti helyszín közel van a római Limes határfalhoz, amely egy régmúlt korszakra utal. Az állami hivatal szakértői kezdetben bizonytalanok voltak a szobor korát illetően, és arra voltak kíváncsiak, hogy a középkorból vagy az ókorból származik-e. Közelebbről megvizsgálva Pfizenmaier felfedezte, hogy a mellszobor öntött kőből készült, és arra gyanakodott, hogy az oldalán lévő díszítő korongokat, az úgynevezett phalarákat a rómaiak használták. Sajnos később kiderült, hogy valószínűleg egy kerti dekorációnak tervezett modern darabról van szó.
Régészeti jelentési követelmények és tulajdonosi előírások
A leletről szóló jelentést az illetékes hatóságok méltatták, hiszen Pfizenmaier példaértékű tevékenysége a régészeti leletek védelmét szolgálja. Baden-Württembergben a különösen fontos leletek a kincstári polc alá tartoznak, amely az államot nyilvánítja tulajdonosnak. Az Esslinger Zeitung cikke, amely eredetileg 2025. október 1-jén jelent meg, és 2025. október 13-án frissítették, átfogó tájékoztatást nyújt az ilyen kincsek feltárásának jogi kereteiről.
A lószobrászat hagyománya a művészettörténet figyelemre méltó része. A lovas szobrok, mint a nyugati kultúrában megszokottak, Görögország archaikus időszakából származnak. Ide tartozik például a Rampin Rider az ie 6. századból. Ezeket a lovasszobrokat elsősorban a katonai vezetők tiszteletére használták, és fontos szerepet játszottak a lovasosztály vezetőségének képviseletében, amint azt a Lovasszobrok című Wikipédia-oldal elmagyarázza.
A történelem során ezek az ábrázolások fejlődtek. A bronz lovasportrék széles körben elterjedtek az ókori Rómában, különösen figyelemre méltó Marcus Aurelius lovas fennmaradt példája. A lovas szobrokat időnként politikai okokból állították fel az évszázadok során, például az abszolutizmus időszakában, amikor népszerűségük meredeken emelkedett. A világ legnagyobb lovas szobrairól készült felmérés azt mutatja, hogy a monumentális művészet ma nemcsak a történelmi vezetőket ünnepli, hanem olyan modern alakokat is, mint II. Erzsébet királynő.
Pfizenmaier legújabb lelete érdekes adalék a művészet- és építészettörténet e gazdag fejezetéhez, még akkor is, ha végső soron nem rendelkezik a várt történelmi értékkel. Felfedezése és az azt követő jelentés kiemeli az oktatás és a felelősségérzet fontosságát a régészeti leletekkel kapcsolatban.