Az év felfedezése: Althütte mellett megjelent a lószobor!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Andreas Pfizenmaier egy öntött kőből készült lófejet fedezett fel Althütte közelében, amelyet az állami hivatal modern leletnek minősített.

Andreas Pfizenmaier entdeckte bei Althütte einen Pferdekopf aus Steinguss, der als moderner Fund vom Landesamt eingeordnet wurde.
Andreas Pfizenmaier egy öntött kőből készült lófejet fedezett fel Althütte közelében, amelyet az állami hivatal modern leletnek minősített.

Az év felfedezése: Althütte mellett megjelent a lószobor!

Az 53 éves murrhardti Andreas Pfizenmaier egy Althütte környéki séta során szokatlan leletre bukkant: egy körülbelül 30 cm magas lószoborra, amelyet részben föld borított. Ez a felfedezés egy szeptember közepén, vasárnap történt Esslinger újság jelentették. Pfizenmaier feltételezte, hogy fontos darab lehet, és azonnal jelentette a leletet az Állami Műemlékvédelmi Hivatalnak.

Az Althütte és Rudersberg közötti helyszín közel van a római Limes határfalhoz, amely egy régmúlt korszakra utal. Az állami hivatal szakértői kezdetben bizonytalanok voltak a szobor korát illetően, és arra voltak kíváncsiak, hogy a középkorból vagy az ókorból származik-e. Közelebbről megvizsgálva Pfizenmaier felfedezte, hogy a mellszobor öntött kőből készült, és arra gyanakodott, hogy az oldalán lévő díszítő korongokat, az úgynevezett phalarákat a rómaiak használták. Sajnos később kiderült, hogy valószínűleg egy kerti dekorációnak tervezett modern darabról van szó.

Régészeti jelentési követelmények és tulajdonosi előírások

A leletről szóló jelentést az illetékes hatóságok méltatták, hiszen Pfizenmaier példaértékű tevékenysége a régészeti leletek védelmét szolgálja. Baden-Württembergben a különösen fontos leletek a kincstári polc alá tartoznak, amely az államot nyilvánítja tulajdonosnak. Az Esslinger Zeitung cikke, amely eredetileg 2025. október 1-jén jelent meg, és 2025. október 13-án frissítették, átfogó tájékoztatást nyújt az ilyen kincsek feltárásának jogi kereteiről.

A lószobrászat hagyománya a művészettörténet figyelemre méltó része. A lovas szobrok, mint a nyugati kultúrában megszokottak, Görögország archaikus időszakából származnak. Ide tartozik például a Rampin Rider az ie 6. századból. Ezeket a lovasszobrokat elsősorban a katonai vezetők tiszteletére használták, és fontos szerepet játszottak a lovasosztály vezetőségének képviseletében, amint azt a Lovasszobrok című Wikipédia-oldal elmagyarázza.

A történelem során ezek az ábrázolások fejlődtek. A bronz lovasportrék széles körben elterjedtek az ókori Rómában, különösen figyelemre méltó Marcus Aurelius lovas fennmaradt példája. A lovas szobrokat időnként politikai okokból állították fel az évszázadok során, például az abszolutizmus időszakában, amikor népszerűségük meredeken emelkedett. A világ legnagyobb lovas szobrairól készült felmérés azt mutatja, hogy a monumentális művészet ma nemcsak a történelmi vezetőket ünnepli, hanem olyan modern alakokat is, mint II. Erzsébet királynő.

Pfizenmaier legújabb lelete érdekes adalék a művészet- és építészettörténet e gazdag fejezetéhez, még akkor is, ha végső soron nem rendelkezik a várt történelmi értékkel. Felfedezése és az azt követő jelentés kiemeli az oktatás és a felelősségérzet fontosságát a régészeti leletekkel kapcsolatban.