Trump elhagyja a G7-csúcsot: a közel-keleti eszkaláció távozásra kényszeríti!

Trump elhagyja a G7-csúcsot: a közel-keleti eszkaláció távozásra kényszeríti!

A zvw.de jelentése szerint Donald Trump amerikai elnök korán elhagyja a kanadai G7-csúcsot. Távozásának oka a közel-keleti sürgős ügyek, különösen az Izrael és Irán közötti konfliktusok eszkalálódása. Washingtonba a tervek szerint hétfő este indulnak vissza (helyi idő szerint), bár eredetileg kedd estére tervezték a visszautat. Trump vacsora után távozik a többi államfővel.

A G7-csúcsot, amely 2025. június 16-án kezdődött a kanadai Sziklás-hegységben, beárnyékolják a közel-keleti katonai konfliktusok. Izrael múlt péntek óta hajt végre támadásokat iráni célpontok ellen, míg Irán megtorló támadásokkal válaszolt. Ráadásul Izrael 2023 októbere óta háborúban áll a Hamasz ellen a Gázai övezetben, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Eszkaláció a Közel-Keleten

A csúcstalálkozó során Friedrich Merz kancellár a deeszkaláció szükségességét fejezte ki, és felszólította Teheránt, hogy ne fejlesszen vagy birtokoljon atomfegyvert. Elítélte az izraeli polgári célpontok bombázását, és hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát. Trump reményét fejezte ki a konfliktus megoldására irányuló megállapodásban, míg Emmanuel Macron francia elnök a megbeszélések fontosságát hangsúlyozta az eszkaláció elkerülése érdekében.

Keir Starmer brit miniszterelnök úgy látja, hogy a találkozó lehetőséget kínál arra, hogy enyhítse a nemcsak a régiót, hanem a globális biztonságot is érintő feszültségeket. Szintén kulcskérdés volt a konfliktusok gazdasági következményei az olajtermelőkre, például Szaúd-Arábia és Irak számára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Trump megállapodtak abban, hogy figyelemmel kísérik a konfliktus energiapiacokra gyakorolt ​​hatását.

Közös álláspont a globális kihívásokkal szemben

A csúcstalálkozó során a G7 állam- és kormányfői egységes stratégiát is kerestek az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra való válaszadásra. Merz további nyomásgyakorlást kért Moszkvától, és új szankciókat tervezett az Európai Tanácsban. Bizonytalanság övezi az Egyesült Államok álláspontját az orosz olaj árplafonjával és a transzatlanti vámvitával kapcsolatban.

A csúcstalálkozó célja a hét legnagyobb ipari nemzet egységének és cselekvési képességének megerősítése annak érdekében, hogy ne csak a politikai, hanem a gazdasági kihívásokat is közösen kezeljék. A megbeszélések eredménye messzemenő következményekkel járhat a nemzetközi közösség számára.