Suche
Mein Konto
Családpolitika átalakulóban: Miért éreznek a szülők több értelmet, de kevésbé elégedettek
Ismerje meg, hogy a skandináv családpolitika hogyan ösztönöz pozitív változást Németországban, és hogyan befolyásolja a társadalmat.
Családpolitika átalakulóban: Miért éreznek a szülők több értelmet, de kevésbé elégedettek
A családpolitikáról Németországban és Svédországban folyó vita megmutatja, hogy mennyire eltérőek a szülők támogatásának megközelítései. A skandináv kormányok, különösen Svédországban, folyamatosan elkötelezettek a szülők terheinek enyhítése mellett, mind anyagilag, mind időbelileg. Ezeket az erőfeszítéseket mindig az egyenlőség szemszögéből tekintik, ahogy a Bietigheimer Zeitung is beszámol.
A pozitív fejlemények jól láthatóak egy kiterjedt tanulmányból, amely a német politika számára is fontos. A német családpolitika előrehaladását különösen a 2000-es évek végén nemzetközileg is elismerték, különösen a gyermekgondozás kiterjesztése és a szülői pótlék bevezetése révén. Ennek ellenére Hudde-hoz hasonló szakértők szerint a német családpolitika jelenlegi lendülete már alig észrevehető. Ez az állapot sok embert arra késztet, hogy a szülői szerep kihívásai ellenére értelmet találjon szülői szerepében.
Összehasonlítás Svédországgal
Svédország már 1974-ben szülői biztosítássá alakította át az anyasági támogatásként ismert Moderskapspenninget, ezzel úttörő státuszt biztosítva az országnak a családpolitikában. 1978-ban innovatív plakátkampány indult, hogy a férfiakat szülői szabadság igénylésére ösztönözze. A súlyemelő Lennart „Hoa-Hoa” Dahlgren reklámfiguraként a példaképek tudatosságának változását hivatott elősegíteni. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a kampány ellenére Dahlgren maga nem vett ki szülői szabadságot, ami jól mutatja, milyen lassan változhatnak a társadalmi normák, ahogy a Süddeutsche Zeitung0litting-09ttensp.
A svéd politika azt mutatja, hogy az ilyen ösztönzők politikai változásokat idézhetnek elő a társadalmi elvárásokban. A családbarát törvények bevezetése gyakran a nemek közötti egyenlőség növekedéséhez is vezet, és idővel megváltoztatja a viselkedési normákat.
A német politika ehhez képest
A [Friedrich Ebert Alapítvány] által közzétett tanulmány szerint (https://www.fachportal-paedagogik.de/literatur/vollanzeige.html?FId=3060720) Svédországgal összehasonlítva a német családpolitika nem szerepelt túl jól. A tanulmány összehasonlítja a családpolitikát az esélyegyenlőségi politika szemszögéből Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Svédországban. Világossá válik, hogy Németországban vannak a legkedvezőtlenebb feltételek, míg Svédországban és Franciaországban sokkal jobbak a feltételek.
A családi kérdések körüli vitát különösen az apák családba való bevonása és az életmód diverzifikációja befolyásolja. Németországban a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtése a cél, de továbbra is remélni kell, hogy a politikai döntéshozók inspirációt fognak érezni a szükséges reformok kezdeményezésére.
Összességében elmondható, hogy a társadalmon belüli mentalitás megváltozik, amelyben sok szülő keresi szerepének értelmét és hovatartozását. A családpolitikának reagálnia kell erre annak érdekében, hogy a családok megkapják a megérdemelt támogatást.