Állatkínzás a Hohenlohe kerületben: Az ügyészség nyomoz tehénműtétekkel kapcsolatban!
A Hohenlohe járásban az ügyészség nyomoz a lekötött szarvasmarhákkal kapcsolatos állatjóléti jogsértések miatt, miután Aninova feljelentést tett.

Állatkínzás a Hohenlohe kerületben: Az ügyészség nyomoz tehénműtétekkel kapcsolatban!
Németországban körülbelül egymillió szarvasmarha és tejelő tehén él lekötött tartásban, amely tartási forma sok gazdaságban bevett gyakorlat, különösen az ország délnyugati részén. Ezt a módszert azonban egyre több kritika éri, különösen azóta, hogy az Aninova állatvédő szervezet „állatkínzás miatt” jelentett egy szarvasmarhatelepet a Hohenlohe járásban. A heilbronni ügyészség ezután nyomozásba kezdett, ami tovább szította a kötözésről szóló vitát. A mai, 2025. június 18-i jelentések Stuttgart News hogy az Aninova állatvédő szervezet olyan képeket tett közzé, amelyek a tehenek szenvedő létezését dokumentálják.
A fényképek, amelyek 2025. március 15-én készültek a Hohenlohekreis állambeli Bretzfeldben, mintegy 50 tehenet mutatnak be, amelyeket egész évben láncon tartanak az istállóban. Jan Peifer, az Aninova vezérigazgatója elmondta, hogy az állatok meg sem tudnak fordulni. Ezeket a borzalmas állapotokat a künzelsau-i állategészségügyi hivatal is megerősítette, és „kisebbtől közepesig terjedő hibákat” talált, köztük túl hosszú karmokat egy tejelő tehénen. Az érintett gazdálkodó kifogást emelt az állategészségügyi hivatal követelményei ellen, a döntés még nem született.
A tethering testtartás kritikája
A lekötés nem kifejezetten tiltott, de az állatvédő szervezetek szerint sérti az állatvédelmi törvényt, ha jelentős fájdalmat vagy szenvedést okoz az állatoknak. Az állattenyésztésnek ez a formája évtizedekig a legköltséghatékonyabb lehetőség volt, és Baden-Württembergben és Bajorországban a gazdaságok mintegy felében ezt alkalmazzák. A Baden-Württembergi Mezőgazdasági Minisztérium felismeri a problémát, és támogatja a vállalatokat a fajoknak megfelelőbb állattartásra való átállásban, de a jogi keret továbbra sem megfelelő.
A megvádolt gazda tejét beszerző Hohenlohe tejüzem úgy döntött, egyelőre nem fogad több tejet. Ez a tejüzem azt hirdeti, hogy tehenei boldogok és fenntarthatóan nevelkednek, de a lekötés nem szerepel ebben a hirdetési stratégiában. Érdekes módon a tejtermékek 85%-át más gazdaságokból szerzi be, amelyek 3. szinten termelnek (friss levegő hozzáférése a legelőgazdálkodáshoz), ami pozitív kontrasztot jelent a jelenlegi helyzethez képest.
Lakossági reakciók és további fejlemények
Ausztriában öt éve tilos az egész évben történő lekötés, míg Németországban már régóta próbálkoznak hasonló tilalom bevezetésével. Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter a közelmúltban egy ilyen tilalmat vetett fel, de azt utódja, Alois Rainer hatályon kívül helyezte. Ezeket a döntéseket az állatvédő szervezetek nem tartják megfelelőnek, és elégedetlenséget szítanak a hatóságoknak a kötözéssel szembeni toleranciája miatt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, milyen gazdasági következményei lehetnek, ha nem következik be következetes fordulat a mezőgazdaságban. A Földművelésügyi Minisztérium becslései szerint sok kisgazdaság megszűnik, valószínűleg gazdasági okok miatt. Ez a nagyvállalatok számának növekedéséhez vezethet, ami tovább ronthatja az állattenyésztés amúgy is feszült helyzetét.
A heilbronni ügyészség nyomozásai, amelyek Aninova büntetőfeljelentésén alapulnak, felhívták a közvélemény figyelmét a kötözéssel kapcsolatos visszaélésekre. A gazdát akár 25 ezer eurós pénzbírsággal is sújthatják, ha kiderül, hogy megsértette az állatvédelmi törvényt.
Összefoglalva, a lekötés körüli vita és az ebből eredő állatjóléti kérdések sürgős megfontolást igényelnek. Miközben a hatóságok és a vállalatok küszködnek a megoldások megtalálásában, még várni kell, hogy végül milyen konkrét változásokat hoz ez a helyzet.