Édesítőszerek: titkos éhezők? Felháborodást vált ki az új tanulmány!

Édesítőszerek: titkos éhezők? Felháborodást vált ki az új tanulmány!

Az édesítőszerek emberi szervezetre gyakorolt ​​hatásairól folytatott vita minden eddiginél hevesebb, különösen a legújabb kutatások fényében. Az édesítőszerek azonban, amelyeket eredetileg a cukorfogyasztás csökkentésére és az egészségügyi problémák megelőzésére szántak, potenciálisan negatív hatásokat mutatnak az anyagcserére és a szív- és érrendszeri egészségre. Egy cikk a DocCheck megjegyzi, hogy az édes íz evolúciós úton védőmechanizmusként fejlődött ki, hogy figyelmeztesse a keserű méreganyagokra. Az első mesterséges édesítőszert, a szacharint Constantin Fahlberg fedezte fel 1878-ban, és hamar megkapta a „szegény ember cukor” becenevet.

Az 1950-es évek óta a kalóriacsökkentő édesítőszerek irányába mutató tendencia lendületet kapott. A jelenlegi tanulmányok, például egy 2025-ös tanulmányok az édesítőszerek hipotalamuszra és az étvágyszabályozásra gyakorolt ​​hatását próbálják megérteni. A hipotalamusz kulcsfontosságú az éhség és a jóllakottság szabályozásában, és olyan hormonok befolyásolják, mint a ghrelin és a GLP-1.

Az édesítőszerek pozitív és negatív hatásai

A 85, 18 és 35 év közötti felnőtt bevonásával végzett vizsgálat egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy a kalóriamentes édesítőszerek, mint a szukralóz, jobban megnövelték a véráramlást az oldalsó hipotalamuszban, mint a cukor vagy a víz. Míg a normál testsúlyú embereknél erősebb étvágygerjesztést tapasztaltak a szukralóz fogyasztása után, addig az elhízottaknak hasonló hatása volt a cukoréhoz. Különösen érdekes, hogy a nők a szukralózra nagyobb hipotalamusz-választ mutattak, mint a férfiak.

Az édesítőszerek egészségjavító hatásai azonban túlmutathatnak az olyan árnyoldalakon, mint a bél mikrobióma esetleges zavarai, a cukorbetegség és akár a rák kockázata is. A cukorfogyasztás köztudottan növeli a vércukor- és inzulinszintet, míg az édesítőszerek fogyasztása nem mutat ilyen hatásokat. A pozitív hatások ellenére a tanulmány nem korlátlan, többek között a kevés alany és a sokszínűség hiánya miatt.

A hormonok szabályozása és szerepük

A hormonok szerepe az étvágy szabályozásában összetett. Egy cikk szerint PubMed Central Számos perifériás peptid létezik, amelyek a jóllakottsághoz kapcsolódnak.

A kolecisztokinin (CCK) az egyik első felfedezett jóllakottság hormon, amely gátolja a táplálékfelvételt, miközben serkenti a hasnyálmirigy szekrécióját. Főleg zsírok és fehérjék elfogyasztása után szabadul fel. Vannak olyan hormonok is, mint az YY peptid (PYY), amely szintén elősegíti a jóllakottságot, és evés után maximalizálja.

Ezek a hormonok döntő szerepet játszanak az étvágy befolyásolásában és az éhségérzet szabályozásában. A CCK gátolja a táplálék felszívódását, míg a PYY lassítja a gyomor kiürülését és befolyásolja más emésztőhormonok kiválasztását. Ezek az eredmények együttesen azt mutatják, hogy mind az édesítőszerek, mind a szervezet természetes szabályozó hormonjai befolyásolják az éhséggel és a jóllakottsággal kapcsolatos összetett kölcsönhatásokat.

A témával kapcsolatos kutatások még korántsem teljesek, és az eredmények alapul szolgálhatnak a jövőbeli táplálkozási irányelvek kidolgozásához. Az ajánlás továbbra is megmarad: a cukorfogyasztás legyen mérsékelt, az egyéni célok és a BMI fontosak.