Indulás vagy szakadék? A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a nyolcórás munkaidőt!

Indulás vagy szakadék? A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a nyolcórás munkaidőt!

Alapvető munkaerő-piaci reformot tervez a szövetségi kormány, amely megkérdőjelezi az 1919 óta törvénybe foglalt nyolcórás munkaidőt, a koalíciós megállapodás szerint az Unió és az SPD koalíciója a maximális napi munkaidőt heti limittel kívánja felváltani. A cél az, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az alkalmazottaknak és a vállalatoknak. Ez már a koalíciós megállapodásban is rögzítésre került, és megfelel a család és a munka közötti jobb egyensúly megteremtésének vágyának, összhangban az európai munkaidő-irányelv követelményeivel.

A német munkaerőpiacnak ezért alkalmazkodnia kell a modern követelményekhez és a munkavállalók igényeihez. Friedrich Merz szövetségi kancellár hangsúlyozza, hogy a jelenlegi létszámhiány és a gazdasági ingadozások kezelése érdekében hatékonyabban kell dolgozni.

Kritika a baloldal és a szakszervezetek részéről

A kezdeményezést azonban nem csak tetszéssel fogadták. A baloldali Gregor Gysi komoly aggodalmának ad hangot. A nyolcórás munkaidőt a szociáldemokrácia egyik vívmányának tekinti, és tart a munkavállalók közérzetére gyakorolt ​​negatív hatásoktól. A DGB arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen szabályozás több kifizetetlen túlórához és egészségügyi problémákhoz vezethet.

A tervezett reform bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné a heti négy napon tízórás munkaidőt. Míg a YouGov felmérésére válaszolók 38 százaléka támogatja a lépést, 20 százalékuk ellenzi, 37 százalékuk pedig semleges. Nils Backhaus, a Szövetségi Munkavédelmi Intézet szakértője azonban arra figyelmeztet, hogy a tízórás vagy annál hosszabb munkaidő jelentősen növeli a különböző betegségek kockázatát.

Egészségügyi hatások és kihívások

A meghosszabbított munkaidő egészségügyi kockázatai jól dokumentáltak. A tanulmányok azt mutatják, hogy a napi tíz órás vagy annál hosszabb munkaidő elősegítheti a mentális betegségeket, a szívkoszorúér-betegséget, az anyagcsere-betegségeket és az alvászavarokat. A tizenkét óránál hosszabb munkavégzés után is jelentősen megnő a balesetveszély. Ugyanakkor a pszichológusok attól tartanak, hogy a hosszabb munkaidő csökkentheti az alkalmazottak teljesítményét és elégedettségét, és konfliktusokhoz vezethet a munka és a magánélet között.

A hosszabb munkanapok esetleges bevezetése ellenére a szövetségi kormány biztosítani kívánja, hogy a heti munkaidő ne haladja meg a 48 órát. A stresszes szakaszokban akár napi tíz órát is dolgozhat anélkül, hogy túllépné a heti maximumot. A szerződésben vállalt munkaidőt továbbra is be kell tartani – hangsúlyozza a munkaidő egészségre gyakorolt ​​hatásait vizsgáló tanulmány.

A reform ezért nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is ellentmondásos. A Német Szakszervezetek Szövetsége a munkavállalók fokozottabb védelmére szólít fel, és figyelmeztet a túlzott munkavégzés által okozott hosszú távú károkra. A nyolcórás munkaidőről szóló mostani vita a modern munka világának kihívásait tükrözi, és megmutatja, mennyire fontos egy olyan vállalati kultúra, amely értékeli a pihenést és az egészséget.