Elfelejtett áldozatok: Az allgäui megszállás gyermekeinek néma története

Elfelejtett áldozatok: Az allgäui megszállás gyermekeinek néma története

1945-ben súlyos támadások történtek az akkor megszállt Allgäu régióban, amelyek ma is a történelem árnyékában vannak. Enkenhofenben, Argenbühl önkormányzatának egyik kerületében 19 nő, lány és egy iskolás gyermek esett áldozatul a francia csapatoknak és különösen a marokkói gyarmati katonáknak. Ezeket az eseményeket Prof. Funk plébániai krónikája dokumentálja, aki 1937 és 1956 között dolgozott a plébánián. A krónikát később Martin Reutlinger névtelenné tette, és Anton Albrecht helyi kurátor bocsátotta a szerkesztőség rendelkezésére. Reiner Jensch városi levéltáros hitelesnek tartja a krónikát, mert időben megírták, és támadásokról beszámoló nők rendőrségi jelentéseit is tartalmazza.

Dr. Wolfgang Weber történész professzor kifejti, hogy ebben az összefüggésben a marokkói katonák nem voltak rosszabbak más katonáknál, és gyakran maguk is a náci propaganda áldozatai voltak. Bár voltak elszigetelt dokumentált támadások, ezek viszonylag ritkák voltak más megszálló hatalmak támadásaihoz képest. Feltűnő az a tény, hogy a marokkói katonákat szigorúan megbüntette a francia katonai igazságszolgáltatás, míg a fehér katonákat gyakran elnézőbben kezelték. Weber történész azt is hangsúlyozza, hogy nem minden szexuális kapcsolat volt önkéntelenül, és egyes gyerekek romantikus kapcsolatokból származnak.

Az érintettek hátránya

Az ezekből a kapcsolatokból született gyerekekre adott társadalmi reakció összetett volt, és gyakran diszkrimináció jellemezte. A német nők és a színes bőrű külföldi katonák házasságon kívüli kapcsolataiból származó gyermekek közül sokat a háború utáni időszakban kizártak. A témával kapcsolatos kutatások szerint – köztük a [bpb]-től (https://www.bpb.de/shop/zeitschriften/apuz/schwarz-und-deutsch-2022/506170/die-farben-besatzungskinder-der-zwei-weltkriege/) – a németek gyermekei alkotják a 2. század legnagyobb fekete bőrű katonáit. 1919 előtt a volt németországi gyarmatokról kevés bevándorló kapott állampolgársági jogot.

A vita ezekről a „megszállás színes gyermekeiről” olyan központi pont, amely az akkori rasszista narratívákhoz kapcsolódik. A Harmadik Birodalomban több száz megszálló gyermeket sterilizáltak erőszakkal, hogy „tisztán tartsák a fajt”. A nagyszabású „Fekete szégyen a Rajnán” propagandakampány fenyegetésként jelenítette meg a színes bőrű katonákat, különösen a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban, ami széles körben elterjedt hisztériához vezetett a „félkasztos gyerekek” miatt, akiket a társadalom alsóbbrendűnek tartott.

Ez az ambivalens történet a mai napig gyakran észrevétlen marad. Míg egyes túlélők és leszármazottaik, akik még mindig a társadalom peremére szorulnak, szégyenkezésükben vagy a társadalmi kiközösítéstől való félelemben hallgatnak, ezek a kérdések továbbra is befejezetlenek. Olyan körülmény, amely a társadalomban a rasszista sztereotípiák állandó ismétlődéséhez kapcsolódik, amelyek évszázadokon és politikai körülményeken átmentek.