Renée Wiener: Harc a történelem árnyai ellen Feuerbachban

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. június 4-én a stuttgarti pályaudvar előterét „Renée-Wiener-Platz” névre keresztelik Ausztria annektálásának egykorú tanúja tiszteletére.

Am 4. Juni 2025 wird der Bahnhofsvorplatz in Stuttgart in "Renée-Wiener-Platz" umbenannt, zu Ehren einer Zeitzeugin des Anschlusses Österreichs.
2025. június 4-én a stuttgarti pályaudvar előterét „Renée-Wiener-Platz” névre keresztelik Ausztria annektálásának egykorú tanúja tiszteletére.

Renée Wiener: Harc a történelem árnyai ellen Feuerbachban

A stuttgarti Feuerbach negyedben az Adolf Hitler napjai óta Wiener Platz néven ismert pályaudvar előterét új megbecsülést kap. A héttől névváltoztatásra kerül sor: hat olyan ismert személyt tüntetnek ki, akik a Wiener vezetéknévvel rendelkeznek. Ebben az összefüggésben különösen emlékezünk Renée Wiener kortárs tanúra, aki átélte Ausztria fájdalmas „csatolását” a nemzetiszocialista Németországhoz.

Renée Wiener, született Kurz, mindössze 13 éves volt 1938. március 13-án, az invázió napján. Egy 2008-as interjúban arról számolt be, hogy a bécsiek ujjongtak, miközben félelmében bujkálnia kellett. Gyermekkorának ezek a komoly élményei késztetik Stuttgart városát arra, hogy a korábban Postplatz-nak nevezett teret átnevezze „Renée-Wiener-Platz”-ra, ugyanakkor megőrizze az eredeti nevet. Ez Albert Lichtblau, a Salzburgi Egyetem történelem tanszékének vezetője előadásában történt, aki Renée Wienerről beszélt június 2-án, hétfőn.

A történelmi kontextus

Ausztria náci Németországhoz csatolását Kurt Schuschnigg vezetésével 1938. március 11-én fogadta el az osztrák kormány, miután nemzetközi nyomásra lemondott. Schuschnigg rádióbeszédében kijelentette, hogy nem szabad ellenállást tanúsítani a megszálló német csapatokkal szemben, és az osztrák hadsereg valójában semmit sem tett az invázió megakadályozására. Március 12-én a német csapatok ellenállás nélkül lépték át a határt, 1938. március 13-án este pedig éljenző tömeg fogadta Adolf Hitlert Bécsben.

Az inváziót követő napokban Bécs számos náci esemény helyszíne lett. Hitler kihirdette, hogy Ausztria a Harmadik Birodalom része, és március 15-én megindító beszédet mondott a Hofburg erkélyéről. Bécs akkoriban sok embernek szívfájdalmat és veszteséget jelentett, hiszen az egykor kulturális központként működő város a náci propaganda felvonulásává változott. Német katonák és SS-alakulatok serege vonult végig az utcákon, Hitler pedig virágokat helyezett el az osztrák háborús emlékműnél, ez a szimbolikus megemlékezés csak erősítette a kor rettenetét.

Egy új kezdet

A Feuerbacher Bahnhof és a feltörekvő "Quartier am Wiener Platz" között fekvő Wiener Platz nemcsak átnevezi, hanem az emlékezés és a figyelmeztetés szimbólumává is válik. A téren átlósan húzódó kisvasút-megálló, amelyet Günter Behnisch építész tervezett, egyesíti a különböző történelmi narratívákat.

Renée Wiener emlékét, aki soha többé nem tudott visszatérni a gondtalan életbe, őrzi ez a névváltoztatás. Stuttgart megmutatja, hogy a saját történelmünkkel és a múlt kegyetlen fejezeteivel való megegyezés szükséges és nélkülözhetetlen.