Maria Tamm fodrászmester: Hajvágás és kalandok 16 országban!

Maria Tamm fodrászmester: Hajvágás és kalandok 16 országban!

Maria Tamm fodrászmesternő tavaly 16 különböző országban tett lenyűgöző utazást, hogy megélje fodrászat iránti szenvedélyét. Kalandjai során nemcsak férje haját vágta le, hanem számos más embert is. Lenyűgözte a kulturális frizurák sokfélesége, és volt egy aha pillanata a San Blas-szigeteken, amikor egy ausztrál nőt hosszú bobba vágott. Tamm rájött, hogy a munkája egyetemes, és új megbecsülést kapott.

Utazásaira, amelyeket 2024 márciusában kezdett férjével, Tamm magával vitte az ollóját és a fésűjét, és a nemzetközi fodrászkultúrák, köztük Tajvan és Japán ihlették meg. Jamaicában megtanulta a rasztakészítés művészetét. Ezek az élmények nemcsak a különböző szalonok kapuit nyitották meg előtte, hanem lehetővé tették számára, hogy mélyebben átgondolja azokat a kihívásokat, amelyekkel más országok kézművesei szembesülnek. Tamm azt tervezi, hogy átalakítja a sonneborni szalonját, hogy barátságos légkört teremtsen, és azon dolgozik, hogy hollandiai fodrászként új életet teremtsen. Célja, hogy bátorítsa a fiatalokat, és megmutassa nekik, hogy mindenhol szükség van rájuk.

A raszta és kulturális jelentőségük

A rasztákról szóló vita egy aktuális konfliktushoz vezet a klímaaktivizmus szcénájában. Ronja Maltzahn hannoveri művészt nem hívták meg a „Fridays for Future” aktivista csoportból, mert raszta hajat visel. A helyi csoport kulturális kisajátítás vádjával indokolta döntését, és kijelentette, hogy elfogadhatatlan, hogy egy fehér ember raszta a színpadon. Ez közfelháborodási hullámhoz és negatív kritikákhoz vezetett a helyi csoport számára.

A raszta mély történelmi jelentőséggel bír, amely nemcsak a Rastafari mozgalomig nyúlik vissza, hanem a fehér szépségideáloktól való megkülönböztetés jele és a fekete emberek elnyomása elleni reakció is. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a raszta hajat viselő fehér emberek úgy sajátítják el a kultúra részeit, hogy nem tapasztalták meg az ezzel járó küzdelmeket és szenvedéseket.

• Dreadlocks gelten als Zeichen gegen Kolonialismus und Unterdrückung.
• Die Rastafari-Bewegung hat zur weltweiten Verbreitung von Dreadlocks beigetragen.
• Der Begriff „Dread“ leitet sich vom englischen Wort für „Furcht“ ab.

Ronja Maltzahn viszont egy videóban hangsúlyozta, hogy zenekarának kulturális háttere sokszínű, és elkötelezettek a tolerancia és a nemek közötti egyenlőség mellett. A vita ellenére továbbra is párbeszédet akar folytatni a klímaaktivistákkal, mert hasonlóak a céljaik. Maimouna Jah újságíró és etnológus hozzátette, hogy a raszta nem elsősorban az indiai rabszolgaság történetére utal, hanem egy jamaicai rastafari frizurahagyományt képvisel. A kulturális kisajátítás kérdése továbbra is összetett, és árnyalt vitát igényel.

A Maltzahn meghívásáról szóló médiavita szélesebb társadalmi félelmeket tükröz. Ezt a Péntekek a Jövőért mozgalom hiteltelenítésére irányuló kísérletnek tekintik, a háttérben a megváltozott társadalmi erőviszonyok miatti aggodalmakkal. Ezek a félelmek hasonló intenzitásúak, mint ezeknek a társadalmaknak a háborútól való félelmei.

A raszta és a fodrászszakma különböző oldalai, ahogyan azt Maria Tamm és Ronja Maltzahn megtapasztalták, megmutatják, milyen mélyen összefonódik a kultúra, az identitás és a társadalom.