Tehenek Pleidelsheimben: A biofarm harc az új legeltetési kötelezettség ellen!
Pleidelsheim a biogazdaságok szigorúbb legeltetési követelményeivel küszködik: Andrea Seitz-Schick és tehenei kihívásokkal néznek szembe.

Tehenek Pleidelsheimben: A biofarm harc az új legeltetési kötelezettség ellen!
A németországi biogazdaságokra vonatkozó szigorúbb legeltetési követelmény jelentős kihívásokat jelent, különösen az olyan gazdálkodók számára, mint Andrea Seitz-Schick a pleidelsheimi Seitzhofból. Itt, a gyümölcsösben, amelyet bérel, most Clown, Ferrero, Dora, Davina, Aloha, Gentian és Diana nevű tehenek élnek, akik ellés előtt állnak, és ezért már nem fejik őket. Ez az idén életbe lépett új szabályozás arra kényszeríti az ökológiai gazdálkodókat, hogy egyre gyakrabban engedjék legelni az állataikat, és egyúttal sok meglévő gazdaságot is bizonytalan helyzetbe hoz. A lkz.de szerint (https://www.lkz.de/lokales/wirtschaft-lokal_artikel,-wie-der-seitzhof-in-pleidelsheim-ein-biobetrieb-mit-der-verschaerften-weidepflicht-zu-kaempfen-hat-_arid,832788.
Az EU úgy döntött, hogy komolyan veszi az ökológiai irányelvek végrehajtását, és kötelezettségszegési eljárásokkal fenyegeti meg az olyan országokat, mint Németország, ha a legeltetési kötelezettséget nem tartják be. Ezen intézkedések célja az ökológiai gazdálkodás átláthatóságának és fenntarthatóságának növelése. Egy másik, 2018 óta egyre gyakrabban megvalósuló intézkedés, hogy az ökológiai gazdálkodó egyesületek már nem vesznek fel társulásukba új, legeltetés nélküli gazdaságokat. Ez már az érintett régiókban is látható, ahol a biogazdálkodókat sürgetik, hogy legkésőbb 2029-ig hozzanak létre legelőgazdálkodási rendszert. Erről a br.de számolt be.
A gazdák reakciói
A probléma különösen akut Bajorországban, ahol Thomas Lang, az LVÖ munkatársa szerint a biotejtermelők körülbelül egyharmada nem kínál legelőt. Ez potenciálisan az ökológiai gazdaságok hanyatlásához vezethet, bár Lang nem rendelkezik pontos számokkal. Kifejti azonban, hogy a hagyományos mezőgazdasághoz való visszatérés nem valószínű, és rámutat az ausztriai tapasztalatokra, ahol a biogazdaságok mindössze négy százaléka veszett el. Az új legeltetési kötelezettséget azonban várhatóan nem minden cég tudja majd végrehajtani. Ez különösen nehéz bizonyos régiókban, például Frankföldön, ahol hagyományosan hiányzik a megfelelő föld.
Észak- és Kelet-Németországban a legelőgazdálkodás könnyebben megvalósítható, mert itt már kialakultak a megfelelő struktúrák. Ezzel szemben a magas szintű biotejtermeléssel rendelkező Bajorország nehéz helyzettel küzd. Bajorország jelenleg csak a 30%-os biogazdálkodásra vonatkozó cél körülbelül egyharmadát érte el. Az iparági szakértők ezért arra számítanak, hogy a bajor mezőgazdaság zöldítése leállhat, a tej- és sajtgyárak pedig aggódnak a biotej-beszállítóik esetleges elvesztése miatt.
Összességében elmondható, hogy az új legeltetési kötelezettség nemcsak Andrea Seitz-Schick számára jelent kihívást, hanem sok más németországi vállalat számára is, amelyek most azzal a kérdéssel szembesülnek, hogyan tudják végrehajtani ezeket az irányelveket, és ezzel egyidejűleg biztosítani cégeik jövedelmezőségét. A jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a politikai támogatás és a regionális sajátosságok megértése.