Több munka a jólétért? A felmérés vitát vált ki Mainzban!
Ludwigsburg: Aktuális viták a munkaidőről, a részmunkaidős munkáról és az AI-eszközök munkahelyi egészséggel kapcsolatos használatáról.

Több munka a jólétért? A felmérés vitát vált ki Mainzban!
A munkaidőről szóló vita egyre fontosabb Németországban. Friedrich Merz kancellár több munkára szólít fel a „jólét biztosítása” és a gazdaság fordulatának megteremtése érdekében. Ez egy mostani mainzi felmérés összefüggésében van, amely azt mutatja, hogy sok alkalmazott nyitott lenne heti munkaidejének növelésére. Wolfgang Brauer felmérése szerint sok német el tudná képzelni, hogy többet dolgozzon saját pénzügyi helyzetének javításán és a gazdaság stabilizálásán. SWR.
A munkaidőről szóló vita központi pontja a magas németországi részmunkaidős arány. Nemzetközi összehasonlításban a németek átlagos heti munkaideje sok más iparosodott ország átlaga alatt van SWR. A 2020-as mikrocenzus adatai azt mutatják, hogy az anyák 75%-a foglalkoztatott volt, de ezeknek az anyáknak a 65,5%-a részmunkaidőben dolgozott. Az apáknál viszont csak 7,1% volt a részmunkaidős arány. Ez kérdéseket vet fel a munka és a család összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és azt mutatja, hogy különösen Németországban az anyák gyakran beleszorulnak a részmunkaidős munkavállalók szerepébe. Destatis.
A részmunkaidős munka hatással van a családszerkezetre
A magas részmunkaidős ráta számos hatással van a családszerkezetre és a munkaerőpiacra. Jutta Allmendinger szociológus professzor így írja le, hogy az apáknak kevesebbet kell dolgozniuk ahhoz, hogy az anyák jobban visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Ez nemcsak az anyák javát szolgálná, hanem a társadalom egésze számára is pluszt jelentene SWR. 2023-ban Németországban a foglalkoztatott nők körülbelül 46%-a dolgozott részmunkaidőben, ami majdnem négyszer annyi, mint a férfiaké, akiknél a részmunkaidős arány mindössze 13%. WSI.
Más uniós országokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy Németországban az egyik legmagasabb az anyák részmunkaidős aránya – csak Hollandiában magasabb az arány. Ezen túlmenően Németországban a részmunkaidős foglalkoztatásban a nemek közötti különbségek az idő múlásával jelentősek maradtak. A részmunkaidős arányban a nemek közötti különbség 28 százalékpontról 33 százalékpontra nőtt 1991 és 2023 között, rávilágítva az anyák előtt álló kihívásokra és munkaerő-piaci integrációjukra. WSI.
A részmunkaidő és a működési kihívások következményei
A részmunkaidős munka negatív hatással van a nők karrierkilátásaira is. A nők gyakran nehezen tudnak visszatérni a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz egy részmunkaidős időszak után. A hosszabb részmunkaidős szakaszok hatással lehetnek a nők foglalkoztatási és életpályáira, és gyakran instabil jövedelmekhez vezethetnek, ami viszont negatív hatással van az öregségi nyugdíjra. WSI.
A 2019 januárjában életbe lépett áthidaló részmunkaidős törvény lehetőséget ad az ideiglenes részmunkaidős munkavégzésre, de a viszonylag kevés alkalmazottat foglalkoztató cégek sok munkavállalója nem fér hozzá ehhez a szabályozáshoz. A kisvállalatok alkalmazottainak körülbelül 40%-a nem jogosult a részmunkaidős munka áthidalására, ami megnehezíti a munka és a magánélet egyensúlyának elősegítését. WSI.
A munkaerő-piaci kihívások és fejlemények azt mutatják, hogy el kell gondolkodni a munkaidőben és a munkamodellekben. Bár a hangsúly a jólét megteremtésén van, remélhető, hogy a család és a munka összeegyeztethetőségét nem tévesztik szem elől.