Megdöbbentő növekedés a higanyban: a folyók veszélyeztetik az óceánokat és az egészséget!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Ingersheim kiemeli a higany felszaporodását a folyókban és az aranybányászat következményeit az Amazonasban.

Ingersheim beleuchtet den Anstieg von Quecksilber in Flüssen und die Folgen des Goldabbaus im Amazonasgebiet.
Ingersheim kiemeli a higany felszaporodását a folyókban és az aranybányászat következményeit az Amazonasban.

Megdöbbentő növekedés a higanyban: a folyók veszélyeztetik az óceánokat és az egészséget!

Megkondulnak a vészharangok: a világ óceánjaiban a higanyszennyezettség riasztó szintet ért el. A jelentés szerint Bietigheim újság A folyókon keresztül az óceánokba kerülő higany mennyisége meredeken megnőtt. Az olyan régiók, mint Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Amerika különösen érintettek. Az Amazonas, a higanykibocsátás egyik legjelentősebb pontja, évente több mint 200 tonnát ér el, ennek háromnegyede emberi tevékenységből, különösen a kis léptékű bányászatból származik.

A jelenlegi fejlemények riasztóak. Az Amazonas térségében kialakult amúgy is kritikus helyzet mellett a szibériai folyók, így az Ob és a Jenyiszej is jelentős mennyiségű higanyt szállítanak a tengerbe. A tudósok, köztük Isabel Smith, szintén növekvő higanykoncentrációról számoltak be az észak-amerikai Yukon és Koyukuk folyókban. Ezt a növekedést elsősorban az olvadó permafrost és a fokozott talajerózió okozza.

A higanyszennyezés okai és következményei

A higany hatásai pusztítóak. Az egyik legveszélyesebb méreganyagként károsítja az immun- és reproduktív rendszert, valamint a központi idegrendszert. A meg nem született gyermekek különösen érzékenyek a mérgező nehézfémekre. Ez a táplálkozásra is hatással van az érintett régiókban: A WWF brazil tanulmánya szerint az Amazonas ehető halak higanyszennyezettsége gyakran meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott határértékeket. A vizsgált halminták körülbelül egyharmada érintett, ami végzetes következményekkel jár a helyi közösségekre nézve, amelyek megélhetése elsősorban a halászokra támaszkodik.

Az aranybányászat döntő szerepet játszik ebben a problémában. A WWF szerint az aranybányászat hatalmas erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, olyan erősen mérgező vegyi anyagok felhasználásával, mint a higany és a cianid. Ezek a mérgek bejutnak a levegőbe, a talajba és a vízbe, és veszélyeztetik a helyi lakosság egészségét. Az aranybányászathoz épített infrastruktúra, mint például az utak és a vízerőművek gyakran illegális letelepedéshez vezet, és növeli a környezet egyéb romlását, például a fakitermelést és az orvvadászatot.

Összességében a higanyszint emelkedése mellett felcsillan a remény is. 1850-hez képest csökkent a higanybevitel a Földközi-tengerbe. Ez a csökkenés nagyrészt olyan intézkedéseknek tudható be, mint a gátak építése, mint például az egyiptomi asszuáni gát, amelyek csökkentik a higany áramlását ezekbe a vizekbe.

A higany veszélyei globálisak, és sürgős intézkedésekre van szükség az emberi egészség és az érintett régiók sérülékeny környezetének védelme érdekében. A biológiai sokféleség védelme és az aranybányászat szabályozása elengedhetetlen a mérgező kibocsátások katasztrofális következményeinek megfékezéséhez.