Betekintés a Köngener Lerchenhofba: Vörös ember és az anyatehenek!

Betekintés a Köngener Lerchenhofba: Vörös ember és az anyatehenek!

2025. június 27-én izgalmas kirándulásra került sor a Melchinger család köngeni biogazdaságán. A rendezvény az „Átlátszó termelés” kampány része volt, és mintegy 50 látogatónak kínált lehetőséget arra, hogy izgalmas betekintést nyerjenek az anyatehén-tenyésztésbe. Nemcsak az állatokkal kapcsolatos információk, hanem a borjak is elterelték a figyelmet a nyári melegről.

Különleges figyelemfelkeltő volt a Red Man nevű lenyűgöző bika, aki közel 1000 kilós súlyával ragadta meg a látogatókat. Ezzel összefüggésben a résztvevők megtudták, hogy az anyatehéntartást a szarvasmarhatartás egyik legtermészetesebb formájának tartják. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy a borjak életük első hónapjaiban anyatejet kapnak, és együtt élnek a tehénnel.

Az anyatehén tartásának fontossága

Az anyatehéntartás nemcsak az állattenyésztés, hanem a tájgazdálkodás szempontjából is fontos. Az lfl.bayern.de információi szerint ez a gazdálkodási forma biztosítja a minőségi marhahús előállítását, és egyben elősegíti a legelők extenzív használatát. Az anyatehenek legeltetése hozzájárul a környező terület biodiverzitásához. A vegetációs időszakban a tehenek a legelőnövekedésből táplálkoznak, míg télen fűszilázst és szénát etetnek.

Az ellési időszak sok gazdaságban általában a téli hónapokban kezdődik, hogy biztosítsák az állatok jobb gondozását. Tavasszal és nyáron azonban megkezdődik a legeltetés, az anyatej jelentősége csökken a borjak számára. Ez a módszer stabil társadalmi struktúrák kialakítását is lehetővé teszi az állományon belül, ami pozitív hatással van az állatok egészségére. A szarvasmarha trágya élőhelyet is biztosít a rovaroknak, amelyek táplálékként szolgálnak különféle madárfajoknak.

Állatbarát tartás és fajták sokfélesége

Az állatbarát tartás, amelyet istállórendszerek és legelőgazdálkodás egyaránt biztosít, bőséges teret és fajnak megfelelő életkörnyezetet kínál az állatoknak. Ami különösen érdekes, az a fajtadiverzitás, amely lehetővé teszi az adaptált gazdálkodást. Például a szimentáli szarvasmarha-állomány olyan állami gazdaságokban, mint a Pfrentschweiher Állami Birtok, körülbelül 30 anyatehénből és 2-3 ménesbikából áll. Nagy hangsúlyt fektetnek a tenyésztési szempontokra is, mint például a hústeljesítmény, a társaságiság és a jó anyai tulajdonságok.

Összességében az anyatehén-állományról az Állattenyésztési Intézet gondoskodik, és a Bajor Húsmarha Szövetséghez tartozik. A Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet (LfL) tudás- és szolgáltató központként támogatja a fenntartható és erőforrás-takarékos mezőgazdaságot, amely hozzájárul a változatos kultúrtájak népszerűsítéséhez.

Az anyatehén-tenyésztés hátteréről és a szarvasmarhatartás sokrétű vonatkozásairól az lfl.bayern.de weboldalon tájékozódhat. A Melchinger család biogazdasága kiváló példája annak, hogyan lehet a hagyományos mezőgazdaságot a modern és fenntartható módszerekkel összhangban művelni.