Az ENSZ meteorológiai ügynöksége figyelmeztet: közeleg a hőmérsékleti rekord!

Az ENSZ meteorológiai ügynöksége figyelmeztet: közeleg a hőmérsékleti rekord!

Az ENSZ Meteorológiai Szervezete (WMO) riasztó híreket közölt a klímaváltozásról aktuális előrejelzésében. Új globális hőmérsékleti rekord várható a következő öt évben. Folyamatosan nő annak a valószínűsége, hogy a globális felmelegedés meghaladja a kritikus 1,5 Celsius-fokot. A WMO becslése szerint 2025 és 2029 között átlagosan 80 százalék az esély a korábbi rekord megdöntésére, és 2024-et tekintették a valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet évének.

A globális felmelegedés ötéves átlaga várhatóan meghaladja a 1,5 fokot, ami komoly kihívás elé állítja a 2015-ös párizsi klímacsúcs azon célkitűzéseit, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozzák az iparosodás előtti időkhöz képest. A WMO szerint a 1,5 fokos határt már 2024-ben át lehetett volna lépni, bár hivatalosan csak akkor ismerik el, ha hosszabb távon túllépik. A felmelegedés minden tizede hozzájárul a hőhullámokhoz, heves esőzésekhez, aszályokhoz és egyéb szélsőséges időjárási eseményekhez.

Globális trendek és regionális hatások

A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség további megállapításai rávilágítanak az ember okozta éghajlatváltozásra, amely világszerte befolyásolja az időjárást és az éghajlati szélsőségeket. Az alsó légkör és az óceánok gyors felmelegedése, a hó és jég mennyiségének csökkenése, valamint a globális tengerszint emelkedése csak néhány az aggasztó fejlemények közül. Az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben riasztóan magas: 2023-ban 419 ppm CO2-t, 1940 ppb CH4-et és 336,8 ppb N2O-t regisztráltak.

Európát különösen az éghajlatváltozás forró pontjaként írják le. A 2024-es év volt a legmelegebb év a kontinensen, a hőmérséklet figyelemreméltóan emelkedett, és először érte el a 1,5 fokkal az iparosodás előtti szintet. Az extrém időjárási események, mint például a 2024. októberi valenciai áradások, számtalan veszteséget okoztak: több mint 200 ember vesztette életét.

Alkalmazkodási stratégiák és kihívások

A Kopernikusz és a WMO éghajlati helyzetjelentése több mint 18 milliárd eurós kárt dokumentál, amelyek az európai szélsőséges időjárási események következtében keletkeztek. A gleccserek olvadása az Alpokban és a drámai jégveszteség az Északi-sarkvidéken jól szemlélteti az éghajlati válság súlyos következményeit, amelyek mára egyértelműen nyilvánvalóak. Az előrejelzések szerint az árvízveszély a következő néhány évtizedben növekedni fog, különösen a városi területeken.

A globális felmelegedés korlátozása érdekében kulcsfontosságú, hogy 2030-ig legalább 43 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez átfogó intézkedésekre van szükség, ideértve a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia fokozottabb használatát, valamint célzott változtatásokat a mobilitás, az építőipar és az élelmiszeripar területén. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás pozitív megközelítése már látható olyan városokban, mint Párizs, Milánó és Pozsony, amelyek klímaalkalmazkodási tervei 26 százalékkal nőttek az elmúlt hét évben.

A WMO világszerte éghajlatkutatókkal és intézményekkel együtt sürgősen figyelmeztet: technológiailag és gazdaságilag is lehetséges korlátozni a globális felmelegedést. Ehhez azonban azonnali és határozott fellépésre van szükség a jövőbeni katasztrofális következmények elkerülése érdekében.

További információért lásd: ZVW, Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség, és napi hírek.